Bemutatkozás Napirend Helyi programunk Házirend Elérhetőség
Képgaléria Nevelési alapelvünk Beiratkozás Társoldalak  
         









- Helyi programunk -

„Amit itt tanul a gyermek, soha nem tudja elfelejteni, vérévé válik. Az egész ország közízlésére kihat.” Kodály Zoltán

1. Bevezető

Hisszük és valljuk, hogy a gyermek életkori sajátosságából eredő tevékenységi forma a játék és a mozgás. A gyermek játéka létforma, az óvodáskorú gyermek elsődleges tevékenysége, az óvodai nevelés leghatékonyabb eszköze. A tudatos, szervezett pedagógiai ráhatással, olyan irányba terelhető, hogy elősegítsék egy testileg, lelkileg ép, egészséges érzelem gazdag gyermeki személyiség kibontakozását. A mozgás és a játék adta sokoldalú lehetőségeket kihasználva gazdag tapasztalatszerzés és megismerés útján kívánjuk a gyermekek felkészíteni az iskolai életre.

Kiemelt feladatunknak tekintjük a:
  • Hagyományőrzést
  • A környezet tevékeny megismerését, védelmét, a közvetlen és tágabb környezetben,
  • A mozgást
  • Az ének-zeneinevelést
  • Az anyanyelvi nevelést és kommunikációt
  • A drámajátékot
  • A kézműveskedést
1.1 Intézményünk adatai:
  • Picurka CsaNa
  • 1151 Budapest, Énekes u. 9. I/3.
1.1.1.Az intézmény szervezeti rendszere:
  • Nonprofit KFT
  • Felügyeleti szerv: Főváros XV. Kerület önkormányzat
  • Módszertani Intézet Bp. Tüzér utca 33-35 (Magyarfalvi Tiborné)
1.2. A program készítője:
  • Hajduné Kovács Ildikó

1.3. Cél

A gyermekek sikeres iskolai beilleszkedéséhez szükséges testi, pszichés, és szociális érettség kialakítása.
Kiegyensúlyozott, egészséges szellemileg érett személyiségű gyermekek nevelése.
A célok megvalósítása érdekében a komplexitás eszközével élünk, melyet szorosan átfog a mozgásfejlesztés, az anyanyelvi nevelés és a kommunikáció.

2. A gyermekek tevékenységi formái

2.1. Játék:

    • A gyermeke játékából következtethetünk élettani, érzelmi, és szociális fejlettségére.
    • Az óvodai élet során a gyermekek fejlettségének megfelelően változik a játék színtere, kifejlődnek képességeik, jártasságuk, fejletségüknek megfelelően, sajátosan tükrözik a valóságot.
    • A szabad játék biztosítása az óvónő, csak ha kérik, akkor kapcsolódik be.
2.2. ének-zeneinevelés:
    • A mondóka ritmikus mozgás elsajátításához egyetlen központ a bal agyfélteke fokozott fejletsége szükséges.
    • A zenei nevelésben a 3-7 éves kor a legmeghatározóbb, eszköze a zene és az énekszó.
    • Hallásfejlesztés
    • Zenei képességek fejlesztése és a gyermekek zenét szerető és értő egészséges lelkű, kulturált, boldog emberré nevelése.
    • Spontán fejlődik a gyermek ritmusérzéke, és hallása, a rendszeres éneklés hatására.
    • Minden népzenei nevelésnek a néphagyományból kell kiindulnia.
2.3. Vizuális nevelés:
    • A vizuális nevelés összetett folyamat, magában foglalja a rajzolást, festést, mintázást, képalakítást, építést, kézimunkát a műalkotásokkal való ismerkedést.
    • Célja hogy a gyermek megfigyelő észlelése az adoptáció megfigyelő szintjén működjék.
    • A vizuális nevelés, a vizuális gondolkodás helyes irányú fejlesztés eszköze.
    • A mintázás, rajzolás, a festés az ismeret kontrolja.
    • A nagyobbak emberábrázolása részletes.
    • Tudjon mintázni gyurmából, agyagból.
    • élményeit, meg tudja jeleníteni, ábrázolni.
2.4. Anyanyelvi nevelés kommunikáció, mese-vers:
    • Kiegyensúlyozott, inger, és érzelem gazdag környezetre van szüksége minden gyermeknek, ahol a tevékenység és a kérdezés feltételei adottak.
    • A mese igénye ebben a korban, mint a mozgás illetve a játék igénye.
    • Azoknak a műveltség tartalmaknak, amiket közvetítünk, egymásra kell, hogy épüljön, így kiegészítik, teljessé teszik egymást.
    • A kommunikáció cél és eszköz a társas kapcsolatok alakulásában.
    • Az elsődleges szintér a család, az anyanyelvi nevelésben és kommunikációban.
    Cél:
    • Rövid mesét képesek legyenek elmondani, eljátszani, bábozni.
    • Szeressék a könyveket, és óvják azokat.
    • Szívesen hallgassanak mesét, verset, mondókát.
    • Alkalmakkor szívesen szerepeljenek.
    • Legyen igényük a mesére.
2.5. Mozgásfejlesztés:
  • Nagymozgások fejlesztése: futás, járás, mászás, csuszás, ugrás, függeszkedés.
  • Egyensúly fejlesztése: járás szem-láb koordináció, állás, guruló átfordulás, pörgő, ringatózó, lengő, hintázó mozgások, hossztengely körüli gurulás.
  • Finommotorika fejlesztése: kézfej, kézujjak, lábfej, lábujjak.
  • Testséma fejlesztés: a tevékenység a testrészeket célozza, test részeke való koncentrálás, jobb és bal oldali zóna alakítása, tárgyakhoz viszonyított testhelyzet.
  • Verbális fejlesztés: testrészek, térirányok, szakszavak, mozgatási módok.
  • Térpercepció fejlesztés: test mozgatása adott irányba, saját test elhelyezése térben, keresztcsatornák fejlesztése.
2.6. Külső világ tevékeny megismerése, matematikai ismeretek:                                       
  • A környezettel való ismerkedés, a környezeti nevelés az óvodai nevelés egészében érvényesülő folyamat.
  • Kimeríthetetlen kíváncsisággal fordul a gyermek az ő környezetéhez
  • A játék folyamán kerül először kapcsolatba a környezetével a gyermek, az én-hez igazítja a világot
  • A környezettel való együtt élésre, és szeretetére ne élünk.
  • A felelősség tudat kialakulása, az élőlények tisztelete, gondozása által.
    Cél:
  • Személyes adataik ismerete.
  • Emberi testrészek működésének ismerete.
  • Közlekedési eszközök ismerete.
  • Közlekedési szabályok ismerete.
  • Alapszínek ismerete.
  • Igényük legyen a személyes higiéniára, és ennek fontosságával tisztában legyen.
  • állat, nővény, mint fő fogalomcsoport kialakul.
  • Ok-okozati összefüggések felismerése /pl. öltözködés és az időjárás között/
  • Az évszakok fogalma, összehasonlítása.
  • Az állatok, növények gondozásának elsajátítása, környezetvédelmi alapismeretek elsajátítása.
  • A matematikai alapfogalmak megismerése, helyes alkalmazása.
  • Eszközöket, tárgyakat geometriai tulajdonságai alapján képes szétválogatni.
  • Halmazok alakítására képes, legyen 6 éves korára.
  • Ha téved képes, legyen javításra.

2.7. Munka jellegű tevékenységek, tanulás:
  • Közösségi kapcsolatok, szokások, szabályok fokozatos kialakulása.
  • Egyéni fejletségnek megfelelő feladatok elvégzése, /pl. naposság, növénylocsolás stb./
  • Cél az önállóságra nevelés.
  • Alkalomszerű munkák /pl. játékrámolás, ünnepre való készülődés stb./
2.8. Hagyományőrzés: 
  • Télapó, Karácsony, Farsang, családdal együtt való ünneplése.
  • Húsvéti népszokások felelevenítése
  • Pünkösdölő népi játékok
  • Gyermeknapi megemlékezés, kirándulással egybe kötve
  • Szüreti mulatság szervezése, gyümölcsszedéssel.
3. Az óvónő feladatai:
  •  A kezdeményezéshez a nyugodt légkör és feltételek megteremtése.
  • A gyermek életkori és egyéni sajátosságainak figyelembe vétele.
  • A munkáját szervezze és tervezze meg.
  • Eszközök biztosítása, sokféle anyag, és technika ismerete.
  • A biztonságos esztétikus környezet kialakítása.
  • Tapasztalatok, ismeretek gyarapításával, feldolgozásával felkelteni, illetve ébren tartani a gyermek kíváncsiságát.
  • A gyermeket minél több élményhez jutatni.
  • A gondolkodási képességek fejlődését tegye lehetővé-
  • Fogadja el a gyermek ötleteit, javaslatait.
  • A tevékenykedés biztosítása egész nap folyamán.
4. Kapcsolatok más nevelési színterekkel:
  • Család
  • Iskola
  • Nevelési tanácsadó
  • Logopédus
  • Fejlesztő pedagógus
  • Gyermekorvos
  • Védőnő
Törv. Hivatkozás: 1999. évi LXXVII tv. Közoktatásról szóló módosított törvény 1993 évi LXXIX tv. 94 §
 
     

Látogatók
-2009-